Üdvözlünk a Pcsegéd-nél

Mi azon dolgozunk, hogy meg könnyítsük a ti dolgotokat azért, hogy ne kelljen elvinni szervízbe.

intro-pic.png

Vírusok

virus.jpg 1. Állomány, vagy programvírus.
Ez a vírus állományokhoz kapcsolódik, ami leggyakrabban egy program.
Ezzel az állománnyal együtt terjed egyik gépről a másikra.
Amikor a program elindul, akkor aktiválódik a vírus is.
Ha ezután további programokat indítunk el, akkor a vírus azokat is megfertőzi.
Működése többnyire adott operációs rendszerhez, és bizonyos állománytípushoz kötött (pl. exe).



2. Bootvírus
Nevét onnan kapta, hogy a háttértárolók meghatározott részére, az úgynevezett boot (betöltő) szektorba írja be magát.
Ezt a boot szektort minden számítógép indításakor megvizsgálja a BIOS, és ha itt programot talál, akkor elindítja azt.
Tehát ha egy vírus itt helyezkedik el, akkor minden indításnál automatikusan az is aktiválódik.
Ennek a vírusnak a hatékonyságát nagyban megnövelte, hogy még a vírusirtó programok betöltődése előtt aktiválódik.

3. Makróvírus
Sok felhasználói program rendelkezik azzal a képességgel, hogy tudását apró programokkal, úgynevezett makrókkal bővítsék.
Ilyenek például a Microsoft Office csomag elemei (Word, Excel, Outlook, Power Point) is.
A makróvírus olyan program, ami ezekben a nagyobb programokon belül életképesek.
Általában dokumentumokhoz csatolják magukat, és azokkal együtt terjednek.
Ha megnyitjuk a dokumentumot, akkor elindul a vírus is.

Vírusokból az utóbbi időkben egyre kevesebb van, mivel már kevésbé hatékonyak az újabb, modernebb károkozókhoz képest.

1. Vírusok
Olyan programokat nevezünk vírusnak, melyek képesek reprodukálni, sokszorosítani önmagukat.
Működésük, és terjedésük csak bizonyos közegben lehetséges.
Ha ez a közeg nem áll rendelkezésre, nem működőképesek.
Nem feltétlenül okoznak kárt, sokszor csak kisebb bosszantó tevékenységet művelnek.
Működésüknek két ciklusa van.
Először megpróbálnak minél jobban elterjedni, minél több gépet megfertőzni, majd egy esemény bekövetkezésekor (például előre meghatározott napon) kifejtik káros tevékenységüket.
Ez a tevékenység lehet adatok törlése, felülírása, teljes adatmegsemmisítés, vagy akár fontos programok, menüpontok eltüntetése.
Léteznek olyan vírusok is, melyek képesek bizonyos hardvereszközök tönkretételére is.

2. Férgek
A vírusokhoz hasonló programok.
Ezek is képesek reprodukálni magukat, de a vírusokkal ellentétben nem szükséges hordozóközeg a terjedésükhöz.
Önmagukban, a számítógépes hálózatokat felhasználva terjednek.
Manapság a legveszélyesebb programok ebből a típusból kerülnek ki, elsősorban a gyors terjedésük miatt.
Mire egy-egy újabb féreg jelenlétét észrevennék, és az ellenszert elkészítenék az erre szakosodott cégek, addig a féreg az internetet használva akár több százezer gépet is képes megfertőzni.
Sokféle kárt képes okozni, de már önmagában a terjedéssel is sávszélességet foglal, vagyis az internet egyéb, hasznos forgalmát hátráltatja.

3. Trójai programok
Olyan programok, amelyek önmagukban nem okoznak kárt, (sőt sokszor hasznos programnak álcázzák magukat) de képesek a háttérben segíteni egyéb ártó szándékú programok bejutását, és működését a számítógépen.
Mivel gyakran hasznos programnak mutatják magukat, ezért leggyakrabban a felhasználó tölti azt le számítógépére.
Emellett terjedhetnek e-mailben, vagy adathordozókon is.

4. Kémprogramok
Angolul spyware a nevük.
Feladatuk a gépen tárolt bizalmas adatok (jelszavak, kódok, bankkártya- és személyes adatok) megszerzése, és továbbítása.
Sok kémprogram azt figyeli, hogy a felhasználó milyen tartalmú weboldalakat néz az interneten, és az így megszerzett információ alapján célzott reklámokat, hirdetéseket küld a felhasználó gépére.

5. Egyéb károkozók A) Hoax, magyarul lánclevél
Ez nem program. A lánclevél egy hasznot nem hozó, sőt sokszor bosszantó e-mail fajta. Ez az a levél, ami arra kéri olvasóját, hogy minél több példányban küldje tovább.
Ennek érdekében általában az érzelmekre próbál hatni, (Ha továbbküldöd a levelet legalább 1000 ismerősödnek, meggyógyulnak az afrikai beteg gyerekek) vagy áltudományos adatokra (új vírus jelent meg, amit csak a levél továbbküldésével lehet kiirtani) hivatkozik.
Bár káros tevékenysége nincs, az elolvasásával és továbbküldésével töltött időt más, fontosabb tevékenységtől vesszük el.
A Sophos antivírus kutatói megvizsgálták az e-mailen terjedő hoaxokat, hogy mik a legnépszerűbb lánclevelek közös tulajdonságai:
• Sok nagybetűs szöveget tartalmaznak.
• Felszólítanak, hogy minél több ismerősünknek, mielőbb küldjük tovább.
• Ismert nagy cégre hivatkoznak, mely szerint ők is megerősítették a hírt.
• Többször is elhangzik, hogy mennyire extrém veszélyes kártevőről van szó.
• Áltudományos nyelvezettel próbálja meggyőzni a kevésbé hozzáértőket.
• Gyakori a ködösítés, például tegnap (mihez képest tegnap, pl már egy hónapja is bolyonghat az álhír így a neten)

Honnan tudhatjuk, hogy kártevő van a számítógépünkön?
Válasz: Lassabb mint régebben volt?(Ez nem biztos a vírus miatt lehet. Megeshet hogy valami erősebb illesztő program vagy frissítés miatt lassult be.)
Szerintem ezt nemlehet megállapítani teljesen biztosan, hogy vírus vagy csak leterhelt vagy gyenge a számítógép.

Ez az az anyag amit összeszedtem különböző oldalakról.
Az én véleményem az, hogy a vírusok ellen nem lehet 100%-os biztonságot nyujtani mert aki akar úgyis felfogja törni a számítógépedet.
És azzal, hogy letöltesz egy AntiVírust csak a tárhelyet veszed el magadtól.
Azt, hogy vírust szedjél össze már azzal megtudod akadályozni, hogyha csak megbízható oldalakról töltesz le dolgokat.
(Pl: Felkínálnak egy 20ezer forintos játékot ingyen csak töltsed le a programukat valószínüleg egy trójait vagy valami káros programot fognak adni.
Saját tapasztalatból mondom inkább fizessük ki érte azt a 20ezer forintot mint, hogy inkább vírust kapjunk.)
Köszönöm szépen azt, hogy végigolvastad ezt a cikket, további jó böngészést